Naptár

december 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31

Licenc

Creative Commons Licenc

Kedves Olvasó!

Abban bízom, hogy segítségeddel tisztábban fogom látni a saját világomat, az iskolámat , és megtalálhatom a helyes utat a megoldás felé, a közös gondolkodás bölcsebbé tesz majd (talán nemcsak engem,) mindannyiunkat.

www.vatera.hu

Hozzászólások

  • zoldbeka: Remélem, hogy megtalálod a helyed ismét! Oh, ha ezeket az érzéseket átélnék azok is, akik bezárnak... (2010.06.21. 15:51) Utolsó előtti híradás
  • zoldbeka: Kedves Sulifon! Tudom, tele vagy te is dologgal, bajjal, de Éva játékra hívta a virtuálisokat (néz... (2010.03.21. 18:52)
  • IZs: Ismét, szinte fuldoklok a felháborodától, ez az egész az árvaház pénztárának ellopásával van egysz... (2009.04.06. 10:41) Fékevesztett lélekszakadás
  • szjuli: Teljesen igazad van, és a hazai nyilvánosságban vetett hitemet nekem is jócskán megtépázták az utó... (2009.03.21. 11:04) Irigylem a bárányokat
  • Verizsu: Drága Juli! Az a baj, hogy a nyilvánosságban is megingott a hitem erősen. Mostanában - miközben na... (2009.03.20. 18:02) Irigylem a bárányokat
  • szjuli: Nyilvánosságot a dolognak, de azonnal. Feltegyem a honlapra? vagy hová küldjük? Most Kolozsváreon ... (2009.03.20. 13:01) Irigylem a bárányokat
  • Verizsu: Kedveseim! A magam részéről saját ép értelmemet naponta megkérdőjelezem, mert részt veszek valami ... (2009.03.19. 19:29) Irigylem a bárányokat
  • meseszép: fantasztikusan izgalmas olvasmány. milyen érzés kisebbségnek lenni? mikor integrálnak benneteket? ... (2009.03.18. 21:24) Irigylem a bárányokat
  • zoldbeka: Szeretettel üdvözöllek a hasonló okból utáltak(kiutáltak) táborában! Mi, azon kevesek, akik még ép... (2009.03.18. 20:45) Irigylem a bárányokat
  • Verizsu: Köszönöm az infókat. Kíváncsian várom, hogyan működik ez egy olyan városban, ahol tizenakárhány ál... (2009.03.02. 23:12) Indul az egy város, egy iskola program
  • terepmunkás: Hatvanban végül két óvoda-iskola monstrum létesült és már az első évben osztályokat is mozgattak. ... (2009.03.02. 22:29) Indul az egy város, egy iskola program
  • terepmunkás: Igen is, meg nem is. Miután az ilyen döntéssel nem "szimpatizálnak" a telephely vezetővé lefokozot... (2009.03.02. 22:17) Indul az egy város, egy iskola program
  • Verizsu: Ezek szerint nem is mi leszünk az elsők! Nem hallottam a hatvani példáról még eddig. Tudsz valami ... (2009.03.02. 16:56) Indul az egy város, egy iskola program
  • terepmunkás: Szegregációt telephelyek között is vizsgál az esélyvizslató. De ez persze mellékszál. Itt legközel... (2009.03.02. 06:29) Indul az egy város, egy iskola program
  • szjuli: Kíváncsian várom, de itt körülöttem is formálódik valami talán számodra sem érdektelen. Majd elmon... (2009.02.26. 08:04) Erőltetett menet
  • Verizsu: Biztosan lehet, Julikám, de minek? Jön helyébe újabb képtelenség. Ahogy már jött is, hamarosan bes... (2009.02.26. 00:26) Erőltetett menet
  • szjuli: Lehet, hogy mégsem kellene ezt hagyni. Ki rendelte el a kötelező továbbképzést Nálatok? Igazgató, ... (2009.02.24. 20:45) Erőltetett menet
  • IZs: azt akartam írni, hogy milyen megalázónak érzem a "semmibevevésünket" ( ugyan az a cipő szorít e... (2009.02.24. 19:36) Erőltetett menet
  • terepmunkás: Ennyire becsüljük a gyerekeket...ennyire fontos a jövő nemzedéke. (2009.02.23. 20:14) Erőltetett menet
  • meseszép: ez a vers a pedagógia krédója. (2009.02.05. 14:59) Vers mindenkinek
  • Utolsó 20

Címkék

7. nevelésügyi kongresszus (1) aáry tamás lajos (1) agresszió az iskolában (2) állami oktatás csődje (1) alsó tagozat (14) alternatív módszerek (1) beszélgetőkör (3) családsegítő központ (3) delacato módszer (1) deviancia az iskolában (1) elsős napló (3) esélyegyenlőség (7) esélyteremtés (10) esztelen takarékosság (1) fejlesztő foglalkozás (1) fejlesztő pedagógus (1) fizetetlen helyettesítés (1) funkcionális analfabéta (1) gyermekbűnözés (1) gyermek jogai (7) házasságból elégséges (1) hefop (2) hiányzás (1) hkt (1) időszakosan összevont osztályok (1) ifjúságvédelem (3) igaz (1) igazgatóváltás (1) igaz történet (9) igaz történetek (11) integráció (5) integráció vagy szegregáció (25) intézményesített gyermekagresszió (1) ipr (1) iskola (1) iskolabezárás (3) iskolai költségvetés 2008 (1) iskolai szocializáció (4) iskolaösszevonás (4) jó gyakorlatok (1) karácsony sándor (1) kettős mérce (2) kompetencia alapú program (5) kompetencia mérés intézkedési terv (1) kooperatív tanulás (1) kötelező hétvégi tanfolyam (1) középiskolai beiskolázás (1) március 15 (1) mentálhigiénéje (1) miért szép? (1) nagyrónai lászló (1) nahalka istván (2) németh lászló idézet (1) nevelési tanácsadó (6) nevelőszülők (1) oktatási jogok biztosa (1) ollé jános (1) osztályismétlés alsó tagozatban (2) osztályozás értékelés (3) papíron egy (1) pazarlás az oktatásban (1) pedagógus (1) pedagógusok mentálhigiénéje (4) pedagógusok szabadsága (1) perjés istván (1) politika az iskolában (1) pszichiátriai kezelés (1) pszichológus (1) sajátos nevelési igényű (8) segélyezettek (1) statárium az iskolákban (1) szabad iskolaválasztás (10) szegregáció (5) szerződés nem kötelez (1) szivák judit (1) szövegértés szövegalkotás kompetencia (2) szöveges értékelés (3) tagiskola (2) tanulási képességvizsgáló (6) történet (1) Címkefelhő

"Mélyülő szakadék az iskolák között"- olvasd el! Ma is időszerű!

2007.10.07. 00:42 | Verizsu | Szólj hozzá!

Címkék: szegregáció





2005. január 26.



Iskolai szegregáció, okok és következmények címmel tartott előadást a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézete. Az előadók, Kertesi Gábor és Kézdi Gábor az MTA gondozásában megjelent azonos című tanulmányukat ismertették.



Meskó Attila, az MTA főtitkárhelyettese bevezetőjében elmondta, hogy az Akadémián sokkal több és magasabb színvonalú munka folyik, mint amiről a közvélemény értesülhet. Ennek okát elsősorban önmagukban vélte felfedezni, ezért is indították útjára azt a rendezvénysorozatot, amelynek során a kutatási eredményeiket, tanulmányaikat rendszeresen ismertetni szeretnék a nyilvánossággal. Az iskolai szegregációval foglalkozó nyilvános rendezvényük az első ebben a sorban.

 

A tanulmányt a szerzők közül Kertesi Gábor ismertette, aki elöljáróban kifejtette: a PISA-felmérések az ismert és eléggé lehangoló eredmények mellett azt is kimutatták, hogy Magyarországon kirívóan nagy különbségek vannak a tanulói teljesítményekben a különböző családi háttérrel rendelkező gyerekek között. Ehhez pedig igen nagy mértékben hozzájárul az iskolai szegregáció növekedése. Szegregáció a szerzőpáros meghatározása szerint, ha az alacsony státuszú szülők gyermekei a lakóhelyi elkülönülésük mértékén felül vannak reprezentálva bizonyos típusú iskolákban. (Ez nem kifejezetten roma probléma, bár kétségtelen, hogy e tekintetben is igen felülreprezentáltak a roma gyerekek.) Kutatásuk területéül az iskolák közötti szegregációt választották.

 

A szegregációt elősegítő mechanizmusok

 

A szerzők vizsgálták, melyek azok a mechanizmusok, amelyek elősegítik az iskolai szegregációt. E mechanizmusok közül jól elkülöníthetően megjelennek úgynevezett adminisztratív struktúrákat: ilyen például tipikusan Jászladány este, ahol egy önkormányzati, tehát hatalmi döntéssel hoztak létre szegregált iskolákat. A szegregáció decentralizált mechanizmusok által is kialakulhat: erre legjobb példa az a világviszonylatban is ritka kivételnek tekinthető hazai szabad iskolaválasztási rendszer.

 

Az iskolai szegregációnak súlyos következményei vannak az oktatási rendszerben (és persze az egész társadalomban): a szegény társadalmi rétegek iskolái leromlanak és a szegregáció révén átértékelődnek az iskolára szánt állami források is. Ez utóbbit egyenesen egyfajta bújtatott erőforrás átcsoportosításnak nevezték a kutatók, s természetesen a „jobb” iskolák javára történik átcsoportosítás. Mindezek következtében a szegregált iskolákban a pedagógiai szolgáltatások minősége jelentősen romlik.

 

A szegregált iskolákban három egymással szorosan összefüggő mechanizmus is a tanári és tanulói teljesítmények csökkenésének irányába hat: egyrészt a tanárok túlterheltek ezekben az iskolákban, mivel sok a „problémás” gyerek, ezért eleve visszavesznek a teljesítmény-követelésükből. (A kutatók szerint ugyanakkor ez a legrosszabb, amit tehetnek, mert még a kevés meglevő tanulási motivációt is lerombolják a gyerekekben.) Másrészt ezen problémás gyerekek összezsúfolása kialakít egyfajta szubkultúrát a tanulók között, amelyben éppen a nem-tanulás, a deviáns viselkedés lesz a „menő”, a viszonyítási pont. Harmadrészt a tanárok munkaterhelésének növekedése ezekben az iskolákban nem jár együtt a bérek hasonló emelkedésével: ugyanannyit keresnek, mint a „könnyebb” helyzetben levő iskolákban tanító kollégáik. Ez azt eredményezi, hogy a piacképesebb, „jobb” tanárok elhagyják a szegregált iskolát (miért is maradnának?), s azok maradnak, akik máshol esetleg nem versenyképesek. Ezen a mechanizmusok következtében pedig egyre gyengébb teljesítményt nyújt az ilyen iskola.

 

Hungaricum: teljesen szabad iskolaválasztás

 

A kutatók szerint az iskolák közötti szegregáció egyik legsúlyosabb oka a rendszerváltás környékén bevezetett szabad iskolaválasztási rendszer, amely a maga nemében szinte unikum a világban. A hazai törvények szerint a közoktatás ingyenes, tehát minden gyerek után jár egy „ingyenes oktatási bónusz”. Az is szabály, hogy az iskoláknak a saját körzetükhöz tartozó gyerekeket kötelező felvenniük. Ugyanakkor a szülő nem köteles élni ezzel, lényegében odaviszi a gyerekét, ahova akarja, ám a körzeten kívüli gyerekeket nem kötelesek felvenni az oktatási intézmények, és ami még ennél is nagyobb baj, döntésüket, hogy kit vesznek fel és kit nem, indokolni sem kell. Ez egyfajta bújtatott felvételi eljárás, s ez pedig kifejezetten tilos (lenne) Magyarországon az általános iskolákban.

 

Ez a megnövekedett szabadság azonban nem nyújt valódi választási lehetőséget a szegényebb rétegek számára: ezzel leginkább a középosztály-béli családok tudnak élni. (Elég, ha csak arra gondolunk, hogy más településre járatni a gyereket önmagában is növeli a költségeket, amit nem engedhet meg mindenki magának.) A 2001-es népszámlálás adataiból világosan kiolvasható, hogy azokról a településekről, ahol csak egy iskola van, a középosztályi családok (felsőfokú végzettségűek) kb. negyven százaléka máshol taníttatja gyermekeit.

A kutatók véleménye szerint nagyon nehéz lenne megváltoztatni ezt a szabad iskolaválasztási rendszert, mert ez az eltelt tizenöt évben olyan megnövekedett szabadságfokot adott a középosztálynak, amelyet visszavenni politikai öngyilkosság lenne bármelyik kormány részéről. Ugyanakkor ezen a rendszeren belül is lehetne olyan feltételeket teremteni, hogy ez ne váljon a szegregáció egyik legfontosabb okozójává.

 

Újságírói kérdésre válaszolva Kertesi Gábor azt mondta, hogy az Oktatási Minisztérium integrációs hálózata az utóbbi tíz év legpozitívabb lépése a szegregáció ellenében, igaz, ez inkább az iskolán belüli elkülönítés felszámolásában segíthet. Kérdésemre, hogy a kisiskolák felszámolása, az iskolatársulások ösztönzése a szegregáció ellenében hathat-e, Kertesi azt válaszolta, hogy neki is fáj a szíve minden egyes megszűnő iskoláért, de vannak olyan intézmények, amelyek egyszerűen életképtelenek. Ugyanakkor szerinte sokkal mélyebb, fundamentálisabb problémáról van szó. Szerinte sok olyan jogkört adtak az önkormányzatoknak, amelyeknek a teljes jogkövetkezményét nem gondolták át a törvényhozók. Az egész önkormányzati (és oktatási) rendszert körül kellene bástyázni olyan jogintézményekkel, hogy az önkormányzatok ne élhessenek vissza a kezükben levő hatalommal.

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://sulifon.blog.hu/api/trackback/id/tr63183788

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.