Naptár

január 2019
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31

Licenc

Creative Commons Licenc

Kedves Olvasó!

Abban bízom, hogy segítségeddel tisztábban fogom látni a saját világomat, az iskolámat , és megtalálhatom a helyes utat a megoldás felé, a közös gondolkodás bölcsebbé tesz majd (talán nemcsak engem,) mindannyiunkat.

www.vatera.hu

Hozzászólások

  • zoldbeka: Remélem, hogy megtalálod a helyed ismét! Oh, ha ezeket az érzéseket átélnék azok is, akik bezárnak... (2010.06.21. 15:51) Utolsó előtti híradás
  • zoldbeka: Kedves Sulifon! Tudom, tele vagy te is dologgal, bajjal, de Éva játékra hívta a virtuálisokat (néz... (2010.03.21. 18:52)
  • IZs: Ismét, szinte fuldoklok a felháborodától, ez az egész az árvaház pénztárának ellopásával van egysz... (2009.04.06. 10:41) Fékevesztett lélekszakadás
  • szjuli: Teljesen igazad van, és a hazai nyilvánosságban vetett hitemet nekem is jócskán megtépázták az utó... (2009.03.21. 11:04) Irigylem a bárányokat
  • Verizsu: Drága Juli! Az a baj, hogy a nyilvánosságban is megingott a hitem erősen. Mostanában - miközben na... (2009.03.20. 18:02) Irigylem a bárányokat
  • szjuli: Nyilvánosságot a dolognak, de azonnal. Feltegyem a honlapra? vagy hová küldjük? Most Kolozsváreon ... (2009.03.20. 13:01) Irigylem a bárányokat
  • Verizsu: Kedveseim! A magam részéről saját ép értelmemet naponta megkérdőjelezem, mert részt veszek valami ... (2009.03.19. 19:29) Irigylem a bárányokat
  • meseszép: fantasztikusan izgalmas olvasmány. milyen érzés kisebbségnek lenni? mikor integrálnak benneteket? ... (2009.03.18. 21:24) Irigylem a bárányokat
  • zoldbeka: Szeretettel üdvözöllek a hasonló okból utáltak(kiutáltak) táborában! Mi, azon kevesek, akik még ép... (2009.03.18. 20:45) Irigylem a bárányokat
  • Verizsu: Köszönöm az infókat. Kíváncsian várom, hogyan működik ez egy olyan városban, ahol tizenakárhány ál... (2009.03.02. 23:12) Indul az egy város, egy iskola program
  • terepmunkás: Hatvanban végül két óvoda-iskola monstrum létesült és már az első évben osztályokat is mozgattak. ... (2009.03.02. 22:29) Indul az egy város, egy iskola program
  • terepmunkás: Igen is, meg nem is. Miután az ilyen döntéssel nem "szimpatizálnak" a telephely vezetővé lefokozot... (2009.03.02. 22:17) Indul az egy város, egy iskola program
  • Verizsu: Ezek szerint nem is mi leszünk az elsők! Nem hallottam a hatvani példáról még eddig. Tudsz valami ... (2009.03.02. 16:56) Indul az egy város, egy iskola program
  • terepmunkás: Szegregációt telephelyek között is vizsgál az esélyvizslató. De ez persze mellékszál. Itt legközel... (2009.03.02. 06:29) Indul az egy város, egy iskola program
  • szjuli: Kíváncsian várom, de itt körülöttem is formálódik valami talán számodra sem érdektelen. Majd elmon... (2009.02.26. 08:04) Erőltetett menet
  • Verizsu: Biztosan lehet, Julikám, de minek? Jön helyébe újabb képtelenség. Ahogy már jött is, hamarosan bes... (2009.02.26. 00:26) Erőltetett menet
  • szjuli: Lehet, hogy mégsem kellene ezt hagyni. Ki rendelte el a kötelező továbbképzést Nálatok? Igazgató, ... (2009.02.24. 20:45) Erőltetett menet
  • IZs: azt akartam írni, hogy milyen megalázónak érzem a "semmibevevésünket" ( ugyan az a cipő szorít e... (2009.02.24. 19:36) Erőltetett menet
  • terepmunkás: Ennyire becsüljük a gyerekeket...ennyire fontos a jövő nemzedéke. (2009.02.23. 20:14) Erőltetett menet
  • meseszép: ez a vers a pedagógia krédója. (2009.02.05. 14:59) Vers mindenkinek
  • Utolsó 20

Címkék

7. nevelésügyi kongresszus (1) aáry tamás lajos (1) agresszió az iskolában (2) állami oktatás csődje (1) alsó tagozat (14) alternatív módszerek (1) beszélgetőkör (3) családsegítő központ (3) delacato módszer (1) deviancia az iskolában (1) elsős napló (3) esélyegyenlőség (7) esélyteremtés (10) esztelen takarékosság (1) fejlesztő foglalkozás (1) fejlesztő pedagógus (1) fizetetlen helyettesítés (1) funkcionális analfabéta (1) gyermekbűnözés (1) gyermek jogai (7) házasságból elégséges (1) hefop (2) hiányzás (1) hkt (1) időszakosan összevont osztályok (1) ifjúságvédelem (3) igaz (1) igazgatóváltás (1) igaz történet (9) igaz történetek (11) integráció (5) integráció vagy szegregáció (25) intézményesített gyermekagresszió (1) ipr (1) iskola (1) iskolabezárás (3) iskolai költségvetés 2008 (1) iskolai szocializáció (4) iskolaösszevonás (4) jó gyakorlatok (1) karácsony sándor (1) kettős mérce (2) kompetencia alapú program (5) kompetencia mérés intézkedési terv (1) kooperatív tanulás (1) kötelező hétvégi tanfolyam (1) középiskolai beiskolázás (1) március 15 (1) mentálhigiénéje (1) miért szép? (1) nagyrónai lászló (1) nahalka istván (2) németh lászló idézet (1) nevelési tanácsadó (6) nevelőszülők (1) oktatási jogok biztosa (1) ollé jános (1) osztályismétlés alsó tagozatban (2) osztályozás értékelés (3) papíron egy (1) pazarlás az oktatásban (1) pedagógus (1) pedagógusok mentálhigiénéje (4) pedagógusok szabadsága (1) perjés istván (1) politika az iskolában (1) pszichiátriai kezelés (1) pszichológus (1) sajátos nevelési igényű (8) segélyezettek (1) statárium az iskolákban (1) szabad iskolaválasztás (10) szegregáció (5) szerződés nem kötelez (1) szivák judit (1) szövegértés szövegalkotás kompetencia (2) szöveges értékelés (3) tagiskola (2) tanulási képességvizsgáló (6) történet (1) Címkefelhő

De mit írjak a naplóba?

2008.03.16. 22:42 | Verizsu | 5 komment

Címkék: március 15 igaz történet alsó tagozat esélyteremtés beszélgetőkör

  Március 15-én délelőtt megnéztem az ünnepi műsort a tévében. Igazán szép megemlékezés volt a Múzeumkertben. Jordán Tamás narrátorként lélektől lélekig nyújtotta át a ma emberének a márciusi ifjak üzenetét. S hogy az élmény érintetlen maradjon, a nap hátralévő részében sem néztem a különböző politikai szónoklatok közvetítését.
  Az iskolában pénteken ünnepeltünk. Az első órában, a tornateremben gyűltünk össze. Nálunk egy ideje igazgatói "felajánlással" kezdődnek az ünnepi együttlétek, miszerint aki nem szeretne velünk ünnepelni, nyugodtan felállhat, kimehet a kijelölt terembe ... tanár bácsival.
Ilyenkor a szárnypróbálgató gézengúzok is átprogramozzák magukat egy rövid időre. Jelentkezni egyikük sem mer, így az ünnep biztonságos lebonyolítását lehetővé tevő intézkedések ebben ki is merülnek (szerencsére).
  A műsor rövid, ugyanakkor tartalmas volt. A hetedikesek irodalmi összeállítása után a néptáncosok bravúros produkciója következett. A több éves munka igazi örömtánccá alakította előadásukat. Élvezettel táncoltak, látható volt a boldogság és a büszkeség az arcukon. Nagy kár, hogy a jövőjük szinte kódolva van. Legtöbbjüknek nem lesz alkalma hasonló élmények átélésére, ha kikerülnek az általános iskola falai közül. De ők ezzel még nem gondolnak. A mának élnek. Néztem a figyelemkoncentráció hiányával küzdő kis "nehéz fiút" - az osztályomba jár -,  amint nővére táncát tátott szájjal figyelte. Néztem a boldogan táncoló kislányt is. Nem tudja még, milyen csalóka ez a mai valóság.
  Az ünneplést - mint mindig - most is igazgatónk zárta a január óta eltelt időben szerzett versenyeredményekért járó dicséretekkel(mára ezek már többnyire mind sporteredmények), és néhány gondolattal a szabadságról.
Arról beszélt, mit jelenthet számunkra a szabadság, a választás szabadsága, az egyén választásának és választhatóságának szabadsága. Beszélt arról is, hogy szabadon dönthetünk a gondolatainkról, a véleményünkről, a külsőnkről, a viselkedésünkről. Hogy jól döntünk-e, ez is a szabadságunk része. S ha nem fogadnak be valahová, vajon a kirekesztők korlátozzák-e a szabadságot, vagy a kirekesztett maga? Aztán elköszönt a gyerekektől, elmondta nekik, hogy most ő is élt a választás szabadságával,  a jövő héttől már egy másik munkahelyen fog dolgozni.
  Mire kikászálódtunk a tornatermi tömegből és visszavonultunk az osztályba, jócskán belelógott már az idő a második órába. És ott volt ez a gondolat a szabadságról. Vajon mennyit értettek meg belőle? Figyeltek egyáltalán? Nagyon ficeregtek már az igazgatói beszéd alatt.
  Úgy döntöttem, fontos, hogy megpróbáljuk értelmezni a számukra különösen nélkülözhetetlen, bár 7-8 évükhöz mérten kissé még korai eszmefuttatást. Ezúttal nem ültünk a szőnyegre, hiszen néhány kivétellel mindannyian ünneplő ruhában voltunk, hanem székeket raktunk körbe, szorosra zártunk. Ami ezután következett, nagy élmény volt számomra. Csak pár kérdést kellett feltennem:
- Emlékeztek-e az igazgató bácsi szavaira? Mit jelent nektek a szabadság, a választás szabadsága?
- Mi is szavazhatunk? - kérdezte bátortalanul egyik fiú.
- Dehogy! - hurrogta le őt néhány kislány, akik onnantól át is vették tőlem a beszélgetés irányításának gondját. Fantasztikusan ügyesen fordították át saját életükre a hallottakat.
- Szerintem arról beszélt az igazgató bácsi, hogy  mi választhatunk, hogy mik akarunk lenni.
- Ha most mindent megtanulunk, akkor majd felvesznek minket munkára bárhová!
- Az lehetek, ami akarok!
- És te is Pattantyús meg ...... - sorolta a renitenseket - , ha odafigyelnétek az órákon, és mindent megtanulnátok, akkor nektek is majd lenne jó munkátok, és most még meg tudnátok változni.
- Én azt is hallottam - mondta az a minden lében kanál roma kislány, aki talán a legnagyobb változáson ment át az iskolába lépés óta - ,hogy meg fog szűnni a segély, és én most azért tanulok olyan jól, és olvasok is, meg számolok, mert majd dolgozni akarok, ha nagy leszek.
- És hogyan függ össze a szabad választásod a viselkedéseddel, a külsőddel? - próbáltam irányítani ismét. - Hogyan kell jól élni a szabadsággal, hogy választható legyél, hogy téged válasszanak?
- Én például nem vagyok szép, mert a füleim nagyok, - mondta az enyhe fokban értelmi fogyatékos Nándi - ...és engem... - folytatta volna alig hallhatóan, de a többi egyszerre cáfolt.
- Neem..., nem erre gondolt az igazgató bácsi!
- Szép ruhába kell járni. Ma például, aki nem jött ünneplőbe... - hűha! itt bele kellett szólnom, hiszen az ujjszopós, haját tekergető új fiúra szegeződtek a tekintetek. Reggel potyogtak a könnyei, alig tudtam megvigasztalni az elmaradt ünneplő miatt. De most nyugodtan ült, és fogadta a kritikát.
- Van úgy, hogy nem sikerül jól választani. Elhibázunk, elfeledkezünk valamiről. A fontos az, hogy legközelebb változtatni akarunk-e, tudunk-e változtatni azon. - Alig értem a mondat végére, már vissza is vették a szót, és a beszélgetés folytatódott tovább.
- Aki nem néz ki jól, ápolatlan,  mint mondjuk azok, akik a Tesco előtt ülnek, és kéregetnek, azokat nem választják munkára - mondta egyik kislány.
  Nehezen szabadulunk ettől a munka témától - gondoltam - , de a következő hozzászóló már segített is a gondomon.
- Szerintem azok, akik ott vannak ...
- A hajléktalanok - pontosított egyikük.
- ... igen, a hajléktalanok, amikor iskolába jártak, biztos' nem tanultak, nem figyeltek oda, úgy viselkedtek, mint a Pattantyús, meg a ..... - és sorolja hibátlanul.
  Érdekes volt megfigyelni, hogy hallgatták társaikat a felsoroltak. Akik a reggeli beszélgetések alkalmával  folytonos figyelmeztetésre szorulnak, mert ahogy őket meghallgatjuk, már nem is figyelnek  a többiek mondandójára, most némán és érdeklődve szegezték tekintetüket a megszólalókra.
Befejezésül minden gyerek adhatott egy jó tanácsot az általa választott osztálytársnak. Hihetetlenül okosan választottak, és mértani pontossággal találták el a legkényesebb pontokat. Egyes szám második személyben, okosan megfogalmazott tanácsok hangoztak el sorban. A "nehéz fiúk" szelíd nyugalommal hallgatták, többen közülük válaszoltak is:
- Most megígérem, ezt tényleg meg is fogom fogadni!
- Elismerem, tényleg így volt, de mostantól ...
Minden gyerek választott valakit, de választottak csak azok lettek, akik valóban a legtöbb gondot jelentik számunkra és önmaguk számára is.
  Már jócskán tízórai szünet volt, mire felbontottuk a kört. Az első óra magyar óra volt. A naplóba beírom, "Iskolai megemlékezés az 1848-49-es forradalomról és szabadságharcról." A második óra matematika. Ide mit írjak?

A bejegyzés trackback címe:

https://sulifon.blog.hu/api/trackback/id/tr25383535

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

zoldbeka · http://www.zoldbeka.freeblog.hu 2008.03.17. 18:09:42

Örülök, hogy ismeretlenül is ismerhetlek! :) Büszke vagyok arra, hogy még vannak ilyen kollégáim!

anyessz 2008.03.18. 16:04:00

Mindegy, úgyis a lényegről volt szó. Ez azért jobb ünneplés volt, mint az állami zászlófelvonás, nem?!

Verizsu 2008.03.18. 18:54:06

Kedves Zöldbéka! Ha Te dicsérsz, az nekem nagy elismerés!
Anyessz! Szerencsére az állami zászlófelvonást nem láttam. De nekem valóban jobb volt ez az ünneplés. Kezd értelmet nyerni másfél évnyi küzdelem.

zoldbeka · http://www.zoldbeka.freeblog.hu 2008.03.18. 19:17:34

Ilyen kategórikusnak látszom? bár igaz, hogy maximalista vagyok. A dicséret őszinte volt ...:)

gyöngy 2008.03.19. 19:53:14

Kérdésedre mit írj a naplóba, ha már matematika szerintem nyugodtan beírhatod hogy a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése.Elvégre volt egy probléma , a gyerekek igyekeztek megoldani és nagyon okosan gondolkodtak.