Olvasgattam a hozzászólásokat. Megállapítottam, hogy mindannyian pedagógusok vagytok.
"Donofrio" - ahogy ő mondja - talán egy "normál" iskolában dolgozik, ahol találkozik ugyan szerencsétlen sorsú gyermekekkel, van már fogalma arról, milyen lehet, ha egy egész osztálynyit kell hozzászelidíteni az iskola világához, de a blogban leírtakhoz hasonló élménye (szerencsére még) nincsen.
"ZöldBéka" iskolája is ilyen lehet, ő tanítványai körében jól érzi magát, de úgy gondolja - velem együtt - , hogy annyi időt eltöltött már a pályán, hogy joggal dohoghat az esztelen oktatáspolitika ellen.
"Szinténzenész" és "Gyuzsu" középiskolában dolgozik. Hozzájuk - úgy gondolom, persze majd megcáfolnak, ha nem így van - már egy válogatáson túljutva kerülnek a gyerekek.
"Terepmunkás" - ha nem tévedek - egy fokozattal előttem jár, és pontosan tudja, miről beszélek.
"Esztellát" nem értettem meg igazán. Nem tudom eldönteni, mi ellen tiltakozik, azt sem, hogy ezt szülőként vagy pedagógusként teszi. Talán félreértett engem.
Én nem az integrációt helytelenítem. Igenis hiszem, hogy minden ember számít! A valódi integráció, a megfontolt, felelősséggel vállalt integráció nagyon is emberi gondolat, eredményességét nem is szabad megkérdőjelezni.
A valódi integráció azt jelenti, hogy egy átlagos összetételű (kb.20-26fős) osztályban jó eséllyel fejlődhet 2-3 sajátos nevelési igényű tanuló.
A helytelen oktatáspolitika következménye - ami ellen mindannyiunk érdeke tiltakozni - ennek a fordítottja, amikor - ahogy nálam is - az osztály tanulóinak nagyjából háromnegyede sajátos nevelést igénylő. És ez a blog értük is szól. Az ő igazukért legalább annyira, mint a magaméért.
Álljunk meg egy szóra!
2007.11.01. 22:11 | Sulifon | 3 komment
Címkék: esélyegyenlőség integráció alsó tagozat sajátos nevelési igényű gyermek jogai esélyteremtés
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://sulifon.blog.hu/api/trackback/id/tr20215636
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
gyuzsu 2007.11.02. 08:48:07
Valóban, a középiskolába már egy szűrőn átjutva kerülnek a gyerekek, így - és az életkor meg az iskolafok funkciója miatt is mások a problémák.
Az integráció megvalósítása azonban itt is zűrös. Nyilván kisebb bakokkal jönnek hozzánka diákok, ill. nagyon sokan úgy jönnek, hogy mi látjuk a problémát, de sose volt korábban kivizsgálva, a szülő meg nem hajlandó elkezdeni, emrt szerinte nincs semmi gond.
Gimiben az első gond az az integrációval kapcsolatban, hogy a képzésünk során soha nem voltunk, de még a fiatalok sem!, arra képezve, hogy különbüöző problémákkkal küzdő gyerekekkel mit kell mit lehet tenni. Sok kolléga még a diszlexiát is sima lustaságnak tekinti. Én nem, de attól még nem tudom, hogy mit kezdjek az ilyen gyerekkel. Ebből fakad a másik probléma is, egy osztályban ül a speciális törődést igényló gyerek és a kiemelkedően tehetséges, és nekem mindkettőt segítenem kéne. De ez lehetetlen.
SZtem nincs az amódszer, ami a jövő bolti eladóját és a jövő atomfizikus professzorát a személyiségének megfelelő oktatásban tudná részesíteni. ezzel együtt is azt hiszem a mi problémáink sokkal egyszerűbbek a tiedhez képest!
emberfeletti munka lehet egy olyan elsőben tanítani, ahol a 3/4-ük SNI-s.
Az integráció megvalósítása azonban itt is zűrös. Nyilván kisebb bakokkal jönnek hozzánka diákok, ill. nagyon sokan úgy jönnek, hogy mi látjuk a problémát, de sose volt korábban kivizsgálva, a szülő meg nem hajlandó elkezdeni, emrt szerinte nincs semmi gond.
Gimiben az első gond az az integrációval kapcsolatban, hogy a képzésünk során soha nem voltunk, de még a fiatalok sem!, arra képezve, hogy különbüöző problémákkkal küzdő gyerekekkel mit kell mit lehet tenni. Sok kolléga még a diszlexiát is sima lustaságnak tekinti. Én nem, de attól még nem tudom, hogy mit kezdjek az ilyen gyerekkel. Ebből fakad a másik probléma is, egy osztályban ül a speciális törődést igényló gyerek és a kiemelkedően tehetséges, és nekem mindkettőt segítenem kéne. De ez lehetetlen.
SZtem nincs az amódszer, ami a jövő bolti eladóját és a jövő atomfizikus professzorát a személyiségének megfelelő oktatásban tudná részesíteni. ezzel együtt is azt hiszem a mi problémáink sokkal egyszerűbbek a tiedhez képest!
emberfeletti munka lehet egy olyan elsőben tanítani, ahol a 3/4-ük SNI-s.
Milena (Pillangó) 2007.11.02. 11:15:40
Én csak halkan jegyzem meg: elméletben igazad van. (Bocsánat a tegezésért.) De a gyakorlatban hogyan integrál akár csak 2-3 sajátos nevelési igényű tanulót az a tanár, akinek nincsenek meg hozzá még az elméleti alapjai is? Mert itt szerintem nem gyógypedagógusokról beszélünk (csak), hanem normál tanár végzettségűekről is.
5-10 órán végighallgatja mindenki az egyetemen, hogy vannak ilyen tanulók. Egy óránk van, ahol szóbakerült például a hiperaktivitás. Mikor felmerült a kérdés, hogy mit csináljuk a "nem átlagos gyerekekkel", nem érkezett válasz.
Tojáshéj a fenekemen, de én egyetlen ilyen tanulóval is nagyon nagy gondban lennék... És azt hiszem sokan vannak ezzel így.
Az integráció úgy működhet, ha arra a tanárt is felkészítik, nem csak elétolják az új törvényt, hogy nesze, ez van, csináld. És most erről még nem beszélhetünk, ezért bukik az egész dolog. És ezért szavaztam én egyelőre a szegregálásra. Mert nincsenek meg a feltételek az integrációra a legtöbb helyen, és az a gyerek még szegregálva is jobban jár...
5-10 órán végighallgatja mindenki az egyetemen, hogy vannak ilyen tanulók. Egy óránk van, ahol szóbakerült például a hiperaktivitás. Mikor felmerült a kérdés, hogy mit csináljuk a "nem átlagos gyerekekkel", nem érkezett válasz.
Tojáshéj a fenekemen, de én egyetlen ilyen tanulóval is nagyon nagy gondban lennék... És azt hiszem sokan vannak ezzel így.
Az integráció úgy működhet, ha arra a tanárt is felkészítik, nem csak elétolják az új törvényt, hogy nesze, ez van, csináld. És most erről még nem beszélhetünk, ezért bukik az egész dolog. És ezért szavaztam én egyelőre a szegregálásra. Mert nincsenek meg a feltételek az integrációra a legtöbb helyen, és az a gyerek még szegregálva is jobban jár...
Sulifon 2007.11.02. 21:19:23
Milena! Szívemből szóltál! Az egyik legfontosabb dolog, ami a sikeres integrációhoz kell, hogy a tanítási gyakorlatok során is legyen mód találkozni sajátos nevelési igényű gyerekekkel, és az elméleti képzés alaposan készítsen fel erre!
Bár a szegregálással nem tudok egyetérteni, mégis úgy érzem a felelősen gondolkodó kollégák sorát fogod majd erősíteni.
Bár a szegregálással nem tudok egyetérteni, mégis úgy érzem a felelősen gondolkodó kollégák sorát fogod majd erősíteni.
Hozzászólások